Itt szép lassan, minden idegeskedés nélkül felengedett. Egy lezárható fedelű műanyag edénybe került a bárány, 5 fej vágott fokhagyma és egy marék babérlevél társaságában. Extra szűz fűszeres zöldes olivaolaj zárta a hozzávalók sorát. Jól megmasszíroztam a fűszerekkel és olajjal a húst. Naponta többször forgatva a pácban, várta sorsának beteljesülését másnapig.
A főzés napján egy spárgával megformáztam a húst, jól besóztam, és oregánóval megszórtam. A sütőt előmelegítettem 180 fokra. Egy fedeles sütőlábasban friss oliva olajon körbe sütöttem, majd hozzáöntöttem a pácot a fűszerekkel együtt. Rákerült egy citrom leve és annyi forró víz, hogy 2 cm magasan álljon az edény alján. Tető rá. Fél óránként megfordítottam a húst. Úgy másfél óra után nagy kockára vágott hámozott krumpli, sárgarépa és hagyma is került mellé. Harminc perc múlva levettem a tetőt. A korábban már elkészitett bárányalapléhez kecsöpöt, balzsamecet redukciót kevertem és ezzel kenegetve sütöttem pecsenyémet míg a zöldség megpuhult. Ez alatt a hús is elnyerte élvezhetőségének a csúcsát. A mártás maradéka a tálalásnál jut szerephez.
A sütőből kivéve a pecsenyét, hagytam megnyugodni egy kicsit, levettem a spárgát és máris lehetett szeletelni az örületesen finoman illatozó csemegét. A citrom, fokhagyma, babérlevél, oregánó és a jó fajta oliva olaj megtette hatását. Enyhén citromosan savanykás hús és zöldség ízvilágát a kissé édeskés bárány alapléből kecsöppel, balzsamecet redukcióval készített mártás kerekítette tökéletesre.
Ezután kinyitottam egy üveg jófajta száraz vörös bort, és kedvenc fám alatt üldögélve azon gondolkodtam, hogyan is kell helyesen írni magyarul azt a pirosas paradicsomos szószt, amit a receptben is többször említek.
Aki tudja, írja meg az címre, hálás leszek érte.