Hirdetés

Csárda filmet forgattunk 4. - Akasztó, Halas Csárda

2013-09-09 10:15:00

Hogy Akasztó miért Akasztó? Mert akasztott. Na, szerencsére nem embert, hanem szekeret. A hatalmas kiterjedésű szikes talaj ugyanis eső esetén nem nagyon fogadta be a vizet. (Igaz, ma se.) Megállt a talajon és a „kéznél lévő” homokkal óriási sártengert képezett a Duna-Tisza közén. Ugráltak is le szaporán a szekéren ülők, hogy a rudazatot, szekérderékot, kerekeket megmarkolva „kihórukkolják” azt a vendégmarasztaló sárból.

Akasztó környékén anno a sár késztetett megállásra. Ma már másért állunk meg. Egy csodálatos csárdáért, a benne készülő halételekért, és azért is, hogy megnézhessük, hogyan tenyésztik a híres sziki pontyot.

 

A Szabó család álmodott ide valami különlegeset. Ám többet, mint egy csárda. Hiszen van itt fogadó, horgászpark, eskető hely (!), sőt egy aprócska strand is.

 

 

 

 

Hogy miért más a sziki ponty, mint a többi? Mert nincs iszap íze. (És ez nagyon fontos akkor, amikor kanalazzuk a levét, vagy villázzuk a rántottáját.) Ugyanis a kemény, márgás talaj – amire a tórendszer épült – nem iszaposodik, így a ponty húsa nem szívja magába a „büdöset”. Tudtam meg Trokán Péter színművésztől, aki, ha teheti, le-le ruccan egy kis tóparti kikapcsolódásra, persze mindig bottal a kezében.

 

 

 

Százdi Norbert, a Halascsárda főszakácsa bizonyára tudja a „büdöstelenítés” csízióját is, de ezzel nem kell foglalkoznia. Marad az étkek tradicionális, mértéktartó ízesítése, amit már több éve, a vendégek nagy-nagy megelégedésére tesz.

Füstölt hallal kezdtük a kóstolást. A speciális szálkátlanító és filéző gépből egy órára kerül be a modern füstölőbe a halhús. (250 fokon 50 percig.) Hideg előételként tálalják lilahagyma mártással. (a tartármártásba belekockázzuk a lilahagymát, a petrezselyem zöldet és Worchester szósszal ízesítjük) Az élelmesek kérhetnek mellé haltöpörtyűt is, a még élelmesebbek pedig ezt az egészet egy jófajta kiskőrösi pálinkával kezdik.

 

 

Az udvaron fölállított bográcsban készítettük el a filézett ponty hallevet. Az alaplével kezdtük, hiszen minden valamire való halászlé lelke a jó alaplé! Vöröshagyma, fokhagyma, halcsont és víz. Megy bele aztán édes és csípős fűszerpaprika. Jól össze kell forralni. Az így elkészített alaplevet használjuk aztán majd föl a halléhez. Ebbe tesszük a filézett halhúst. Újabb 10 perc rotyogás, és már készen is van. Ott, a séf mellett bábáskodva mindez nagyon egyszerűnek tűnt. Csak az a sok macera ne volna előtte a hallal…

Persze, az akasztói Halascsárdában nem csak pontyból áll a világ. A nemes halak – harcsa, kecsege, sügér – különböző módon elkészítve szintén megtalálhatók az étlapon. Sőt! Ha már csárda, akkor ott a rackabirka vagy a kakaspörkölt is.

Lütyü volt a desszert. Mégpedig mákos lütyü! (Kicsit a mákos gubára hajaz, de itt a kifli helyett kalácsot használnak.) A pirított házi kalácsot rumos-mazsolás szirupba áztattuk, majd az első réteget egy tálba raktuk. Szórtunk rá az áztatott mazsolából és alaposan megöntöztük a vanília pudinggal. Reszeltünk rá egy kis narancs- és citromhéjat, majd jött ugyanígy a következő réteg. Pár órát pihent a hűtőben, majd a tálaláskor kapta meg a darált mákot és a vanília fagylaltot. Igazi édességbomba volt!

 

 

Ha teheti, nézzen be az 53-as út mentén található Halascsárdába. És nem csak a finom étkek, hanem a gyönyörű alföldi tájba ágyazott, végtelen nyugalmat árasztó pihenőhely miatt is.

 

 

 

 

Az akasztói Halas Csárdáról készült film megtekintéséhez kérjük, kattintson ide!