A hurkakészítés fő hozzávalója lehet a vér (véreshurka), vagy a máj (májashurka), a tüdő, illetve hús (főként fejhús), a szükséges mennyiségű bőr, háj, szalonna felhasználásával. A különböző változatokban eltérő arányban vegyíthetik is a sertés összetevőket. A megfőtt, megabált, esetleg sütött összetevőket, illetve az alvadt vért ledarálják és összekeverik fűszerekkel (sóval, borssal - tetszés szerint majorannával, fokhagymával, vagy dinsztelt vöröshagymával, pirospaprikával). Ehhez adhatnak még abalében főzött rizst, vagy hajdinát, illetve abalében áztatott, vagy szalonnazsíron pirított zsemlét, kenyeret. Somogyban ismerték a liszteshurkát is, amit zsíros abálólével átitatott vagy kiürült zsírsütő üstben megforgatott, fűszerezett kukorica-, búzaliszttel készítettek.
Egyes helyeken fehér hurka néven a rizses májas hurkát, illetve a rizses húsos hurkát nevezik. Ezektől is eltér az ormánsági fehér hurkakülönlegesség, melynek alapja válogatott fehér kukoricából darált kása, és sertésdagadó húscsíkok, melyeket együttesen összekeverve, sóval, borssal fűszerezték, majd sós vízben lassan kifőzték. Hagyományőrző céllal a Baranya megyei Sellyén évente megrendezik az Ormánsági Fehérhurka Fesztivált, ahol minden csapat számára kötelező feladat a fehérhurka elkészítése.
A hurka nem csak ízvilágában, hanem megjelenésében is változatos. A hurkát hagyományosan főleg vastagbélbe töltötték, de típustól függően, illetve manapság már a vékonybélbe töltött változatával is találkozhatunk. A leghosszabb egybetöltött hurkát a Szennai Hurkafesztiválon készítették el, ami 583 méterrel tartja a magyar rekordot. Ritkán a hurka-, vagy a kolbásztölteléket is a recehájba, másképpen a csepleszbe göngyölik, így kerekded alakú. Kunsági vagy békési éleként így készítik belőle a cigánkát.
Forrás: videkjaro.hu