Magyarországon a népélet részeként a gyógynövénytea fogyasztás volt jellemző, hiszen csak kevesen juthattak hozzá a drága, import termékekhez. Persze a népi gyógyászatnak megmosolyogtató babonái is voltak: „A torokfájós nyakába zöld levelibékát kötöttek.” (Még nem volt védett állat). „Azt, amelyik a falon mászkál, és gyakran kéri az esőt. Na – mondták -, mire az elszárad, a torokfájás is elmúlik.” (Makay Béla, Kiss József – Népi gyógyítások Szatmárban). Persze a népi feljegyzések is zömében az apróbojtorján, a bodzavirág, hársfavirág tea fogyasztását írták le. Maradjunk tehát inkább a szelíd és hatásos gyógynövényeknél.
Itt az ősz, a gyermekek a nyár után újra bekerülnek a bölcsődei, óvodai, iskolai közösségekbe, a lehűlés miatt is a felnőttekkel együtt ki vannak téve a megfázásnak, meghűlésnek, légúti fertőzéseknek. A megelőzés illetve a tünetek kezelésére az egyik leggyakrabban használt gyógynövényünk a hársfavirág.
Hárs
A hársfa a germán és szláv népek szent fája volt. A hársfavirág jelentős méhlegelő, a méz és a hársméz is rendelkezik gyógyhatással, a mézes, citromos tea frissít, és a gyermekek is szívesen megisszák. A hársfavirág teája kitűnő meghűléseknél, köhögés csillapítására, vértisztítónak és izzasztásra is fogyasztják.
Zsálya
Az ókori görögök és rómaiak kezdetben húsok tartósítására használták. A húsok zsírtartalmának oxidálódása felelős részben romlásért, így a hús megavasodik. A zsálya erősen antioxidáns hatású, amelyek lassítják ezen folyamatokat. A zsálya leveléből készített tea gyulladásgátló, fertőtlenítő és baktériumölő hatású, így a torok-, mandulagyulladás, egyik legjobb ellenszere. Vizsgálatok kimutatták, hogy fogyasztás után 2 órával akár 50%-ban is visszaszoríthatja az izzadékonyságot. A zsályatea rendszeres fogyasztásával erősítheti az egész testet, megóvhat a szélütéstől, és nagyon kedvezően hathat bénulások esetén. A zsályafőzet használhat szájüreg gyulladások, vérző és laza fogak, fogínysorvadás ellen.
Bodza
Jankovics Marcell - a Fa mitológiája című könyvében is szerepel a Bodza, mint a fanaptár november 25.- december 23 tartó időszak jelképe. „A néphagyomány szerint a sertéseket elkerüli a vész, ha az ólba bodzaágat szórnak. Kecskeméti hagyomány: A hideglelős jobban lesz ha odamegy a bodzafához és így szól: „Jó napot bodzafa, vendéget hoztam, harmadnapos (negyednapos) hideglelést”, aztán jól megrázza mondván: „akkor leljen ki a hideg, amikor másszor meglátlak”, így megszabadul a láztól.”
Teája, illetve bodzaszörpként fogyasztva Izzasztó hatású, így a láz leküzdésében segíthet, enyhíti az influenza tüneteit is és a hurutos panaszokat.
Csipkebogyó
Immunerősítő, C-vitamint tartalma tízszerese a citroménak. A csipkebogyó és a belőle készített tea és egyéb készítmények (aszalvány, lekvár, szörp, bor…) fogyasztásával a szervezet ellenálló képessége nő, így véd az influenza járványok idején. kedvező hatású vese és hólyagbajok, bélhurut és májzavarok esetén is.
Forrás: videkjaro.hu