Bugacon, távol a világ zajától, 1930-ban a Márta nagyszülők felépítettek egy szép tanyát, hogy míg család a család, addig a tanya a tanyájuk maradjon. Álmukat unokájuk, Zoltán váltotta valóra: amikor hazajött külföldről, felújította a tanyaépületet, és barátnőjével nekivágott a tanyaturizmusnak. A földszintes, fehér falú, barna zsalugáteres ablakú vendégházhoz hozzáépített egy fedett, fagerendás előteret kemencével, ahol mindig bekészített fahasábok várják a vendégeket. A falakon régi tanyasi szerszámok lógnak, melyek hangulatossá varázsolják az itt töltött időt, a rusztikus faasztalok és székek melletti étkezést, beszélgetést, jó és rossz időben egyaránt. A 4 napraforgós vendégházban két szobát alakítottak ki, konyhával, zuhanyfülkés és sarokkádas fürdőszobával, külön vécével négy fő részére. A szobákban padlófűtés van, de fűtőtesteket is elhelyeztek, hogy a fázósabbak azokat is bekapcsolhassák. Gondolva a gyerekekre, az egyik szoba falát és a függönyöket, hercegnők és mesefigurák díszítik.
A nappaliban fafűtésű, bontott téglából rakott kandalló, ugyancsak rusztikus bútorzat, a fehér falakkal harmonizáló barna ajtók, fagerendás mennyezet és ízléses dísztárgyak.
Az akácok övezte füves kertben, a ház közelében aranyhalas, csobogós tavacska, rajta átívelő fahíddal, kikészített pihenőágyak, napernyők, kerti asztalok, kicsit távolabb félig nyitott faépület asztalokkal-padokkal, grillel, kemencével, bekészített tűzifával – épp csak használni kell őket.
Itt a vendég kedvére süthet-főzhet, amiben a vendéglátó segít, ha előre kérik. Zoltán édesanyjának biokertjéből friss paradicsom-paprika-hagyma, házi kolbász, biotojás, sokféle gyümölcs (málna, barack) kerül a reggelizőasztalra. A tavalyi évben a vendégeket olyan meglepetésrántottával fogadták, hogy csodájára jártak, most pedig friss gyümölcsökkel teli tálat készítnek be a szobákba az érkezőknek. A nagyobb, akár 30 fős főzésekre Zoltán jövendő apósa kapható, aki olyan szakács, hogy akár 300 embernek is tud jót főzni.
S ha hiszik, ha nem: itt tárcsázni is lehet…no, nem telefont vagy szántóföldet, hanem húst. A tárcsa ugyanis egy fém edény, benne gazdagon zsír és olaj, amiben a húst kisütik, majd hagyományos vasalóval kivasalják belőle a zsírt, hogy finom is legyen, de egészséges is.
Akik nem akarnak főzni, és a még oly vonzó 20 kis felfüggeszthető bográcskából saját étket kanalazni – azok a közeli, kitűnő bugaci Karikás csárdában étkezhetnek, vagy onnan hozathatnak ételt, hiszen mindössze 10 km-nyi távolságra van minden környéki jó hely a jó fekvésű (az úttól 250 m-re fekvő) vendégháztól.
A tanya nem lenne tanya állatok nélkül: van itt racka, nyúl, tyúk, „akiket” 2 hónapja vettek, és a háztól kicsit távolabb tartják, hogy ne zavarják a vendégeket. Az állatokat a gyerekek itt-tartózkodásuk alatt el is láthatják, és persze megfigyelhető sokféle vadon élő madár és tücsök élete – nem is beszélve arról, hogy éjszaka csak nézegetni is, vagy épp tanulmányozni is lehet a megszámlálhatatlanul sok csillagot az égen, ami felejthetetlen élmény.
Nappal a jószágok ellátása, simogatása mellett lehet napozni, pihenni és játszani a kertben: van lengőteke, darts (picardo), palackdobáló, lesz gólyaláb és még több egyszerű népi gyermekjáték. A vendégek, de csak saját felelősségükre, biciklis, motoros, akár lovas-pónis kirándulásra mehetnek, mivel Zoltán maga lovakkal foglalkozik, így lovas kocsiról és kis póniról is tud gondoskodni.
Zoltán azt mondja, hogy mindent adnak, noha nincs mindenük. Nincs itt ellentmondás: ezt úgy kell értenünk, hogy a környékbeli gazdákkal, vállalkozókkal közösen oldják meg a feladatokat, mert így nem egy vendéglátónak kell mindent beszereznie, karban és készenlétben tartania, hisz ez felesleges munkát és költséget jelent.
Még ami az övék, azzal is takarékosan bánnak: nagy vonzereje a Márta tanyának a fűthető, kertben elhelyezett, magas, több személyes fadézsa, melyet parajdi sós vízzel töltenek fel. Ez mindig tiszta és gondozott, de csak akkor fertőtlenítik, töltik meg friss vízzel, gyógyhatású parajdi sóval és fűtik fel, ha a vendég kéri, télen-nyáron egyaránt. De ilyenkor pezsgőt, gyertyát-fáklyát is odakészítenek, hogy teljes legyen a hangulat a csillagos ég alatt.
Hogy miért cserélte fel a külföldi munkát a hangsúlyozottan tanyaturizmusnak, nem is falusi turizmusnak nevezett foglalatosságra a német nyelvet jól beszélő fiatalember, azt remélhetően ez a kis írás felfedi: hagyománytiszteletből, és mert szereti a pusztát, a jó levegőt, a csillagokat, a cirpelő tücsköket. És szeret személyes kérést, ötletet teljesíteni – igaz, nem kapkodva, utolsó pillanatban, hanem sietve, hogy mire a vendég megérkezik az várja, amit megálmodott vagy tán több is.
Azt mondta, mikor lelkes, mindent elmondani akaró gyors beszédéből kikerekedő történetét hallgatva megdicsértem, hogy szívből csinálják, amit csinálnak 2014 óta, mióta megnyitott a Márta Tanya. Tapasztalják meg Önök is!
Forrás: www.videkjaro.hu