S hogy miért éppen a sajt kerül a középpontba? A válasz egyszerű: a hagyományos technológiákkal készült kézműves sajt finom és egészséges, következésképpen szeretnék megismertetni a nagyközönséggel a magyar kézműves sajtokat és azok készítőit. Nem meglepő az a kimutatás, miszerint Magyarországon jelenleg nincsen a sajtfogyasztásnak kultúrája, a vásárlók is kevés sajtféleséget ismernek, holott a sajt az egészséges étkezés elengedhetetlen alapanyaga.
A Húsvéti Sajtnapok központi helyszínei a debreceni Nárcisz Birtok, a Nagyrédei Kecskefarm, a Füzes sajt Poroszlón, a Sajtkirály Egerben, a Bükkisajt Mónosbélen, a Maszlik családi gazdaság Mónosbélen, a Szimbiózis Alapítvány Miskolcon lesz, ám emellett az ország területén számos helyszínen ismerkedhetnek meg a kézműves sajtkészítő műhelyek életével. A sajtkóstolók mellett a programokon a sajtosok mellett borászok, vidéki éttermek, falusi vendégasztal szolgáltatók étlapján is jelen lesznek a magyar kézműves sajtok többek között a Baricska csárdában és a Chianti étteremben.
Felvetődhet a kérdés: mi a közös a fentiekben megismert sajtkészítők között? Annyi biztosan, hogy – akár a borászoknak - a lelkük egy része is benne van a termékükben. A hagyományok ismerete és szeretete, a széles alapokon nyugvó szaktudás és a természettel való szoros kapcsolat mind része a művészi alkotómunkának, mely az egészséges hazai alapanyagokkal páratlan ízvilágot eredményez.
A sajtkészítő szakmának azonban szüksége lenne még több komoly szándékú és elhivatott sajtkészítőre, mert a házi készítésű sajtok iránti kereslet érezhetően megnőtt az utóbbi időben. Az emberek egyre jobban keresik a tiszta, adalékanyagoktól mentes élelmiszereket, köztük a kézműves kecskesajtot is.
A remek szakemberek a Húsvéti Sajtnapok látogatóinak szeretnék bebizonyítani, hogy a tehén nem lila, és a valódi teljes értékű tej nem a papírdobozokban jön létre, miként azt is, hogy a sajt eredetileg tejből készül, és nem szilárdító anyagokkal és ízfokozókkal dúsított, tejnek nevezett „valamiből”.