Honnan is jöhetett volna a strucctenyésztés ötlete, mint Dél-Afrikából? A vállalkozók egyike járt a kilencvenes években a forró kontinensen, s az ő ötletére álmodták meg a struccok tartását és tenyésztését. Azóta folyamatosan bővült az állomány, jelenleg 120 madár otthona a tarnai farm.
Bár a madár jól bírja az itteni klímát, a magyarországi éghajlaton nem tudja kikölteni a tojást, ezért a cégnél keltetőgépben jönnek világra a strucc csibék. Ahogy Tóth Márta, a társaság vezetője elmondta, a kicsik szemet-lelket gyönyörködtető állatkák, olyanok, mint egy sündisznó, igazán szerethetőek. Ám rohamos léptekkel fejlődnek, két hónap alatt félméteresnél magasabbra, egy év alatt kétméteresre és 80-100 kilósra nőnek, míg később elérhetik akár a 150 kilós testsúlyt is. A roppant kíváncsi madarak ivaréretten agresszívvá válnak, simogatni vagy éppen kézből etetni nem lehet őket. Nem véletlenül alkalmazzák a struccot hazájában – igaz nem jellemzően – házőrzőként is!
Akkor hogyan lehet mégis turisztikai látványosság a farm? Nos, nagyon egyszerűen. A kifejlett állatok látványa – ha nem is testközelből, de – lenyűgöző, a növendék madarak ellenben a kerítés mellől tekinthetők meg és akár egy kevés zöld eleséget is dobhatnak eléjük a látogatók. Ám ezzel nem ér véget a struccokra kíváncsi kalandorok élményszerzése: igény szerint a gazdák jóvoltából mindent megtudhatnak az állatokról egy röpke és érdekes ismertetőből.
Ezt követően is akad még látnivaló, ha az ember például kíváncsi a strucctojásokra, melyekből kifújt példányokat kézbe is vehetnek a látogatók. Az egyébként 1,2-1,6 kg súlyú,25-30 cm nagyságú tojás rántottájából – mely mintegy 20-22 tyúktojásnak felel meg, és ízében, állagában ugyanolyan – bizony néhányan jóllaknának. A napsütéses órák számától függően éves szinten egy tojó 20-40 darab tojást tojik a márciustól szeptemberig tartó szezonban, de természetesen ezeket nem étkezésre használják, hanem a keltetőbe kerülnek. Csak érdekességként: a strucc tojásának feltöréséhez minimum fúrógép vagy flex szükséges!
- Hazánkban nem túlzottan nagy a kereslet a strucc nagyon ízletes, koleszterinszegény, elsősorban a borjúéra emlékeztető húsa iránt, Nyugat-Európában viszont szinte korlátlan a felvevőpiac – említette Tóth Márta. – Mi eladásra nem kínálunk húst, élőállatot értékesítünk partnereinknél. Ám mivel természetesen mi fogyasztunk, fogyasztottunk már a madár húsából, valóban csak a legjobbakat mondhatom. Bármely magyaros étel elkészíthető belőle, a gulyástól a pörköltig egyaránt.
A tarnaszentmiklósi farmon egy 1 kakas és 2 tojó alkot egy családot. Nem minden tenyészetben ez a „párosítás”, itt azonban az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján így élnek a tenyészállatok. Táplálkozásukat és tartásukat tekintve alapvetően igénytelenek a madarak. Az állatok télen-nyáron szabadban vannak, de télen a nyitott ajtajú madárház alapvető szükséglet számukra. Etetésükhöz szemestakarmányra és zöldtakarmányra van szükség. Imádják a lucernát, melyet szecskázva kapnak. A Tarnai Camelus Kft. farmján ezen kívül saját maguk receptje alapján kevertetett tápot is adnak a madaraknak.
S ha már ezekről a hatalmas szárnyasokról ejtünk szót, érdemes megemlíteni: hazánkban nem szakosodtak még vállalkozások az állat feldolgozására. Értékes húsa mellett más országokban tollából, csontjából dísztárgyakat készítenek. A hájából/zsírjából hidegen sajtolt eljárással készült olaj kiváló kozmetikai alapanyag, kikészített bőréből pedig luxuscikkek készülnek. Egyes szakértők szerint a strucc bőr minősége a kígyóbőrrel vetekszik.
Akinek tehát Heves megye déli részére – Kiskörétől 11, Heves városától 14 km távolságra – Tarnaszentmiklósra vezet az útja, az kukkantson be a Tarnai Camelus Kft. struccfarmjára. Magába szippanthat itt a vendég egy csipetnyi Afrikát, s bizton elmondhatja utána: nem kellett oly messzire utaznia egy rövid és élményben gazdag kalandért.
Forrás: www.falusiturizmus.hu