Farsang farkának első napja farsangvasárnap (idén: február 19.), más nevén csonthagyóvasárnap, illetve ötvenedvasárnap. Ezen a napon a legények kedvesük bokrétáját kalapjukba tűzve indultak táncmulatságba. Régen ezen a napon készítették el a telet jelképező szalmabábut, melyet felöltöztettek.
Az időszak második napja farsanghétfő (idén: február 20.), amely nap az asszonyok mulatozásának napja. Ezt a napot böjtelőhétfőnek is nevezik. Volt olyan szokás, hogy ezen a napon a legények – amelyik háznál csak tudták – kilopták a tyúkok alól a tojásokat. Később ezt már farsang keddjén tették.
A farsangi időszak utolsó napja húshagyókedd (idén: február 21.), amikor sok helyen szalmabábut vagy koporsót égettek el, ezzel zárták jelképesen a telet. A legények délután felöltöztek „maszkába” és végigvonultak a falun. Az idősebbek a házuk előtt „bámészkodtak”, tőlük szalonnát, kolbászt, tojást kértek, amit megsütöttek egy közeli háznál, majd este a bálozók megették.
Hamvazószerdával (idén: február 22.) kezdetét veszi a 40 napos nagyböjti időszak, amely a Húsvétra való felkészülés ideje. Nagyböjtben kerülték a lakodalmat, mulatozást.
A hamvazószerdát követő csütörtökön még fogyaszthatták a farsangról megmaradt ételeket, így ezt a napot csonka csütörtöknek, vagy torkos csütörtöknek is nevezik.
Forrás:
http://www.sokszinuvidek.hu/eletmod/340-Farsang-farka-vid%C3%A1m-b%C3%A1li-mulats%C3%A1gokkal