Hirdetés

Gasztronómiai utazás a napfényes Mexikóba

2012-01-17 20:29:00

A január hónapot tévedésből találhatták ki. Elmúltak már az ünnepek, a nappalok még rövidek és szürkék, az éjszakák pedig hidegek és… azok is sokszor „szürkék”. Ráadásul még a tél legfőbb örömét, a havat sem nagyon élvezhetjük – egyelőre – ebben a hónapban. Valamit kéne tenni ez ellen, nem? Mi dobja fel könnyen az embert? A napfény és… egy kis édesség, mondjuk csokoládé! Mit szólnának tehát egy gasztronómiai utazáshoz a napsütötte Mexikóba, egy csokoládés különlegességgel?

Csokoládés pulykamellragu mexikói chilis kukoricával, tortillában tálalva

A pulykamellfilét kockákra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk. Az olajon megpirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, a húst, a fokhagymát, a koriandert és az oregánót, a chilipaprikából pedig ízlés szerinti mennyiséget. Kevés vizet öntünk alá, és puhára pároljuk. Amikor a hús megpuhult, beletesszük a kukoricát, újra felforraljuk, és ekkor oldjuk fel benne a csokoládét. Annyit tegyünk bele, hogy a csípős, savanykás, édes, kesernyés, sós, fűszeres ízek kellemesen harmonizáljanak egymással. Ha kell, utánasózunk. Sűrű, nem folyós, de szaftos ragut kell kapnunk.

A tortillalapokat az elkészítési útmutató alapján felmelegítjük, de mindig csak annyit, amennyit éppen megeszünk. Ezeket betöltjük a raguval, tányérra helyezzük, és mellé tesszük a negyedelt zöldcitromot. Ezzel megcsepegtetjük a tölteléket, mielőtt harapnánk belőle. Úgy az igazi, ha kézzel esszük, mint
a strandon a palacsintát. Az igényeknek megfelelően mindig újabb és újabb tortillákat melegítünk és töltünk.

Hozzávalók

30 dkg pulykamellfilé
30 dkg konzervkukorica
20 dkg hagyma
6 gerezd fokhagyma
2 ek olívaolaj
1 ek sűrített paradicsom
2–5 dkg étcsokoládé min. 70% kakaótartalommal
1 tk őrölt koriander
1 kk oregánó
chilipaprika, só,
12 db tortillalap
4 db zöldcitrom

Tortilla ábécé

A tortilla a mexikói konyha kenyérlepénye.  Autentikus változata speciális kukoricalisztből, a masa harinából készül. A masa harinához a kukoricaszemeket meszes vízben előfőzik, amitől a héj könnyen leválik ró­luk, a masszát megszárítják és finomra őrlik. Ehhez a liszthez tényleg elég a víz, az olaj és a só, kiválóan kezelhető tész­tát kapunk. Nem lesz nagy siker­él­ményünk, ha a hazai kukoricalisztből próbáljuk előállítani a lepényeket, ugyanis a tész­tánk sza­kadni és törni fog. Ha házilag szeret­nénk tortillát készíteni, a tésztához fele arányban keverjünk búzalisztet. Mexikóban a tortillába általában kerül valami­lyen töltelék: ez lehet csirke- vagy marhahús, rák, tenger gyümölcsei, sült bab, gomba, hagyma, friss zöldségek, chili, sajt, és mártások, szószok. Ha a tortillát palacsintaszerűen töltik, akkor enchiladának nevezik.

Ehhez hasonlít a burrito, csak egy adag nem több kis, hanem egy nagy tortillalapból készül, és valamilyen szósszal is leöntik.  A quesadilla két tortil­la­lap, közöttük töltelék, összesütve, és háromszögekre vágva. Amikor a tortillára csak ráhalmozzák a feltétet, mint valami torta­lapra, akkor tostadának nevezik. A taco félbehajtott tortilla, közte vala­milyen ragu.

Kedvelt nass a kis há­romszögekre vágott tor­tillatészta olajban sütve, ez a tortillachips, vagy más néven nachos. Különböző szószokat adnak hozzá, ezeket lehet mártogatni a chipsszel. Az egyik leg­kedveltebb ilyen mártogatós a guacamole, amely apróra vágott vagy vil­lával összetört avoká­dóból készül. Kevernek hozzá ugyancsak felaprított paradicsomot, hagymát, majd általában sóval, borssal és lime-lével ízesítik.