A francia legenda szerint a kicsi Honoré nagyon kedves és ájtatos fiú volt a VI. században. Amikor kifejtette a dadájának, hogy ő bizony magas rangú pap lesz, a dada, aki éppen a kenyerüket sütötte, azt válaszolta: „Majd ha a lapátomnak levelei nőnek, akkor leszel te püspök!”
Nos, a lapátnak azonnal levelei nőttek, Honoré pedig ennek megfelelően hatalmas egyházi karriert futott be. Akár így volt, akár nem, a XV. században a francia pékek úgy döntöttek, hogy „lecserélik” szentjüket, Szent Lázárt az addigra már szentté avatott Honoréra. Hozzájuk csatlakoztak a molnárok és a cukrászok is később.
Párizsban, a Saint-Honoré utcában található cukrászda cukrásza érthető módon a szentjük nevére keresztelte a XIX. század derekán létrehozott remekművét, amelyet ma a laptopkonyha.hu ajánl a bátor vállalkozóknak. Stúdiónkban kedves és lelkes követőnk – a gasztrokörökben egyre jobban ismert és elismert –, Hossó Anita készítette el Lajos Mari receptjéből inspirálódva a klasszikus Saint-Honoré habtortát, amelynek sütéséhez kis gyakorlat szükséges, tehát kezdőknek nem ajánljuk. Ám aki nekiveselkedik, velünk együtt megállapíthatja: a gyönyörűséges és finom eredmény megéri a rászánt időt és energiát!
Égetett tésztát készítünk, amelyhez felforraljuk a vizet a sóval és a margarinnal. Beleszórjuk a lisztet, és élénk tűzön, folyamatosan kevergetve addig forrósítjuk, amíg a massza összeáll, és elválik az edény falától, alján pedig fehér hártya képződik. Lehúzzuk a tűzről, azonnal belekeverjük az első tojást, majd sorban a többit is. Az utolsó tojásba belekeverünk egy kiskanál sütőport, így adjuk a masszához, amelyet alaposan összedolgozunk a kézi robotgép dagasztóspiráljának segítségével. Sütőpapírral kibélelünk egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát és egy nagyobb tepsit. A sütőt előmelegítjük 220 fokra, aljára beteszünk egy meleg vízzel félig töltött kis jénai- vagy fémtálat.
A masszát habzsákba szedjük, és egymástól fél centi távolságra koncentrikus köröket nyomunk belőle a tortaforma aljára, amelyek majd sülés közben „összenőnek”. A maradék masszából nagyobb mogyorónyi halmokat nyomunk a tepsire, és a forró sütőben 15 perc alatt aranysárgára sütjük ezt is, azt is. Kikapcsoljuk a sütőt, résnyire támasztjuk az ajtaját, így pihentetjük még 5 percig a tésztát. Ezt követően a tésztalapot és a fánkokat rácsra tesszük. Következik a krém, amelyhez a vaníliarudat felhasítjuk, kikaparjuk a belsejét, majd 3 dl tejjel és 5 dkg cukorral felforraljuk.
A pudingport összekeverjük a maradék 1 dl hideg tejjel. A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgákat a pudingporral összekevert tejhez adjuk, majd ráöntjük a vaníliás tejet, és állandó keverés mellett gőz fölött besűrítjük, majd lehúzzuk a tűzről. A zselatinlapokat vízbe áztatjuk, kinyomkodjuk, és elkeverjük a forró krémben, amit hűlni hagyunk (időnként keverjük meg).
A tojásfehérjékbe tesszük a csipetnyi sót, és kemény habbá verjük úgy, hogy időközben apránként hozzáadjuk a 20 dkg cukrot. Beledolgozzuk a krémbe. A tortaforma oldalát újra kibéleljük sütőpapírral, belefektetjük a tésztalapot, a tetejére simítjuk a krémet, és 12 órára behűtjük. A díszítéshez 2 ek. vízzel és a citromlével karamellizáljuk a cukrot. Megmártogatunk benne 17 formás fánkot (vigyázat, nagyon forró a karamell!), és rácsra ültetve hagyjuk megkötni a tetejükön a cukrot. Leemeljük a tortáról a karikát, levesszük a papírt, és tálra csúsztatjuk. Apróra tördeljük a maradék fánkokat, és elosztjuk a torta oldalán.
A tejszínt kemény habbá verjük a vaníliás cukorral és a habfixálóval, csillagcsőrös habzsákba szedjük, majd bevonjuk vele a torta tetejét, és minden szeletre egy-egy formás habrózsát nyomunk, a fánkocskákkal díszítjük. Mivel az égetett cukor idővel elfolyósodik, tanácsos mihamarabb elfogyasztani.
Hozzávalók
Az égetett tésztához: 2,5 dl víz, 10 dkg margarin, csipetnyi só, 25 dkg finomliszt, 6 db tojás, 0,5 kk. sütőpor
A krémhez: 1,5 tasak zselatin, 9 lap, 1 db vaníliarúd, 4 dl tej, 25 dkg cukor, 6 db tojás, 1 tasak vaníliás pudingpor
A díszítéshez: 1 kk. citromlé, 20 dkg cukor, 2,5 dl habtejszín, 1 tasak vaníliáscukor, 1 tasak habfixáló