Köztudott, hogy mi, magyarok kevés halat fogyasztunk: évebte összesen 4,3 kg-t fejenként, halrudacskákkal, tengeri halakkal és herkenytűkkel, halkonzervekkel, év végi ponty-őrülettel együtt. Bár az év utolsó két hónapjában az átlagosnál kicsit többször kerül az asztalra, a következő hónapokban átlagon alul teljesítünk.
Pedig a halfogyasztás biztosítaná legkönnyebben szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat.
Szögezzük le: mindkét típusú omega zsírsav (omega-3, omega-6) létfontosságú szervezetünk számára, komoly szerepük van a vérnyomás szabályozásában, a gyulladásos megbetegedések gyógyulási folyamatában (bőr- illetve bélbetegségeknél is), szív- és érrendszeri betegségek, agyvérzés megelőzésében. Az omega-3 csecsemőknél elősegíti az agy és a szem optimális fejlődését; csökkenti az Alzheimer-kór és a depresszió kialakulásának esélyét. Ezen kívül egyre több tudományos kísérlet vizsgálja a cukorbetegség, illetve bizonyos rákbetegségek megelőzését, kezelését illetően az omega-3 jelentőségét.
Omega-6-ból, azaz linolsavból elegendő kerül a szervezetünkbe – ez megtalálható jórészt a növényi olajokban, illetve néhány állati zsiradékban. Omega-3-hoz viszont alig jutunk. Ezt a zsírsavat legkönnyebben úgy vihetjük be szervezetünkbe, hogy halat eszünk - és itt a probléma a nagyon alacsony halfogyasztással. Az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy minden évben kicsit, a statisztika szerint fejenként 30 dkg-val több hal fogy az előző évhez képest.
Omega-3 zsírsavban leggazdagabb halfajok a lazac, a hering, a makréla, a szardella és szardínia. Más halak is tartalmazzák ezeket a zsírsavakat – így például az édesvíziek is – csak jóval kisebb arányban.