Hirdetés

Csárda filmet forgattunk 1. - Tuba tanya

2013-06-06 09:49:00

„Indulj a nagy nyárfától, gyere a földút jobb oldalán, majd amikor intek, akkor rúgd föl az út porát” – kapta a rendezőtől (Körösi András) a vándor (Buza Sándor) az instrukciót.

Úgy tűnik, nagyon jól tudok jönni, meg port rúgni, mert nem kellett megismételni a jelenetet. Visszanézve látszik, ahogy szinte izzik, vibrál a levegő a forró alföldi kopár szik fölött, - lehet, hogy még tikkadt szöcske nyájak is legelésztek rajta - miközben a vándor elmosódott alakja lassan kiélesedik (mint Henry Fondáé, a Volt egyszer egy vadnyugatban), majd belép egy csárda portájára, a Tuba tanyára.

Ez az első állomása annak az öt alföldi csárdának, melyekben megpróbáltuk tetten érni az autentikus csárda hangulatot és a rájuk jellemző, ám mégis más-más alapokon nyugvó gasztronómiai kínálatot. A múlt a jelenben, a tradíciók ápolása és az Alföld ízei a kis csárda-csokor részei.

A Tuba tanya Hajdúszoboszló kültelkein helyezkedik el, az akácfák árnyékában. Egy régi vályogfalú parasztházat vásárolt meg anno a gazda, Rápolthy István, aki aztán a feleségével fölépített egy kis magyar paraszti-alföldi diznilendet. A klasszikus alföldi tanya és a csárda minden eleme megtalálható ott. Tornácos, nádfedeles csárda épület, az ősök használati tárgyaival múzeumként berendezett kisablakos-muskátlis parasztház, összkomfortos bio apartmanházak (!), pajták, istállók, karámok. És a belevaló állatok a gyöngytyúktól a mangalicán át a komondortól a szürke marháig. Mindenhol makulátlan rend, tisztaság és kemencék.

 

Kemencék bent, és kemencék kint. A belső – amit méteres (értsd: egy méteresre vágott) fával raknak meg - fűti a csárda búbosát és néha sül benne egy-két finomság is, a külsők pedig csak sütésre épültek. A Tuba tanya a kemencében sült mangalica malacáról (is) híres, de mielőtt a látogató azt megkóstolná, belépéskor kemencés kenyérlángossal kínálják. Feltétként mangalica szalonnatepertővel és kapros, fokhagymás tejföllel.

 

 

 

Egy kb.30 kilós malacot sütöttünk. Pác (füstölt szalonna zsír+zúzott fokhagyma+ bors+só+kömény) a bőrre, kis víz alá, fólia az orra és a fülekre, majd az egész malacra és már mehet is a gondosan hátratolt forró parázs elé. 2 órát párolódik, majd még egy órát – a fóliát levéve – sül. A pazar tálaláskor az igazi különlegességet – a friss zöldségek és a házi savanyúságok mellett - a savanyúkáposztás puliszka szaftossága adta.

 

 

 

A harmadik fogás is kemencében sült. Egyszerű paraszti kelt tészta. Vastagra hagyva és megtöltve főzött mákkal, fahéjas almával, szilvalekvárral és túróval. Emberes adag belőle akár egy darab is.

 

 

 

 

 

Felfuvalkodott, mérges pulykakakasok durrogása közben sétáltunk hátra, a gazdasági részhez, hogy megnézzük a Tuba tanya egyik különlegességét a „fitness termet”.
(Először hallva arra gondoltam, hogy egy vendéglátásra is berendezkedett tanyán ma már teljesen normális, hogy legyen olyan helyiség, ahol a vendég még mozogni is tud. Futópad, súlyzók, stb. De nem!) Itt a mangalicából készült kolbászok, a fehér- a toka- és a császárszalonnák és a klasszikusra „hangolt” sonkák lógnak a szeren.

 

 

 

 

Az alföldi táj békés, nyugodt hangulatát kínálja és a századfordulón virágzó tanyavilág szellemét idézi a Hortobágyi-puszta szélén a Tuba tanya.

… a bőséges vacsoránál aztán a gondűző borocska és a zenészek játéka mellett diskurált még pár fertály órát a Gazda és a Vándor, aki másnap reggel a hajnal hasadtával fölkerekedett, hogy az Alföld tengersík vidékin átgyalogoljon a következő helyszínre, a nagylaposi Birkacsárdába…

A Tuba tanyáról készült filmünk megtekintéséhez kattintson ide!