Rengeteg népszokás kapcsolódik Márton napjához (pl.: időjóslások, Szent Márton vesszeje, „püspökfalat” eredete), de a Márton-napi lakomák a legismertebbek. Ennek oka, hogy a Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor még bőségesen lehet étkezni, vigadni. Az ünnepi asztalokon mindig várta a vendéget valamilyen libás étel és kóstoló a már kiforrott, iható újborból. A hiedelem szerint, ha valaki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog.
Német nyelvterületekről ered az a korábbi fáklyás felvonulásokból kialakult népszokás, amelynek keretén belül ma már főként a gyerekek saját készítésű világító lámpásaikkal járják be az utcákat. Meglepetésként apró süteménnyel, kaláccsal, cukorkával, teával kínálják meg őket.
Kapcsolódó receptjeink:
Libamáj almás-tokajis raguval
Mézes libacomb márványsajtos diómártással és flambírozott vilmoskörtével