|
Néhány évvel ezelőtt egy Európai Unió-s projekt keretében a FATOSZ és konzorciumi partnerei sikeresen bonyolították le az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat (IKUVÉ) programját. A projekt során a résztvevők szoros partnerség keretében dönthettek térségük turizmusának működéséről, fejlődéséről, jövőjéről. Vajon a „Vidékjáró” kezdeményezés mennyiben hasonló a korábbihoz? – kérdeztük Szalay-Zala Andreát, a FATOSZ titkárát.
- Az együttműködésre alapuló stratégia tekintetében mindenképp az IKUVÉ folytatásának tekinthető a Vidékjáró marketing együttműködés koncepciója – mondta a szakember. – Kezdeményezője és a programsorozat koordinálója a FATOSZ: szövetségünk több turisztikai és vidékfejlesztési szakmai szervezet bevonásával, a belföldi turisztikai szolgáltatókra és szolgáltatásaikra, valamint a magyar és helyi terméket előállítókra „építve” hozta létre országos együttműködésként a Vidékjárót.
 - Kik csatlakoztak ezidáig az együttműködéshez?
- Tizenhét civil szervezet és hat startégiai partner. Talán nem érdemtelen, ha felsoroljuk őket: Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Tanyacsárda Kft., Magyar Fürdőszövetség, Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége, Magyarországi Tájházak Szövetsége, Tourinform Szövetség, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Magyar Biokultúra Szövetség, Rromanes Egyesület, E-Misszió Egyesület, Pannonhalmi Apátság, Hagyományok Háza, Kis- Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete, Magyar Sajtkészítők Céhe, Öko-Pack Nonprofit Kft., Zöldutak Módszertani Egyesülete, Tisza-tavi Ökocentrum, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, História Völgy és természetesen a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége.
- Mik az alapelvek és mit remélnek a Vidékjárótól?
- Az együttműködés keretében a kapcsolódó szervezetek összehangolják az alapszabályukban megfogalmazott marketing tevékenységüket. Ennek ismeretében indul útjára Vidékjáró néven a márciustól októberig tartó rendezvénysorozat, melynek célja tematikus programok keretében a vidéki Magyarország komplex kínálatának együttes bemutatása, egy-egy alkalommal több szervezet közreműködésével. A rendezvények várhatóan tizenötnél több téma köré szerveződnek, témánként az ország 20-30 helyszínén. Ebből is kitűnik, hogy sok-sok településre szueretnénk eljutni.
 - Konkrétan mit profitálhat a vidéki Magyarország a programokból?
- Céljaink egyértelműek, megvalósíthatóak. Hisszük, hogy a rendezvénysorozattal hozzájárulunk a csatlakozó belföldi szolgáltatók vendégforgalmának növeléséhez, a belföldi vendégek tartózkodási idejének növeléséhez, a szálláshelyek és szabadidős tevékenységek összekapcsolásához, a helyi és magyar termékek iránti kereslet ls vásárlás növeléséhez, valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztéséhez és a tudatos vásárlói magatartás erősítéséhez.
- A csatlakozó szervezetek közös marketingjéről tett említést. Mik lesznek e területen a prioritások?
Elsőként a várhatóan 2013. március 25-én induló interaktív weblapot, a videkjaro.hu site-ot említen. Ezen tetszőleges keresési szempontok szerint választhatnak az érdeklődők szállás, vendéglátás, programok, helyi termékek közül. A honlaphoz kapcsolódik a kéthetente megjelenő on-line hírlevél, mely elsősorban turistáknak, vendégeknek, vásárlóknak szól. A honlaphoz egy Facebook-profil is tartozik, ahol naponta frissülő hírekkel tájékoztatjuk az érdeklődőket. Azt se feletsem el, hogy a Vidékjáró arca a népszerű médiaszemélyiség, Buza Sándor.
 - Mikor és milyen rendezvénnyel debütál a Vidékjáró?
- Március 31-április 1. között a debreceni Nárcisz Birtokon és az etyeki Ödön Majorban kezdünk, a Húsvéti Sajtnapokkal. A rendezvények célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük a magyar kézműves sajtokat és azok készítőit. Jelenleg Magyarországon hiányzik a sajtfogyasztás kultúrája, maguk a vásárlók is kevés sajtféleséget ismernek, holott a sajt az egészséges étkezés elengedhetetlen alapanyaga. Ezeken a napokon a családok, baráti társaságok sajtkészítő műhelyekbe látogathatnak el, bepillantást nyerve a sajtkészítés munkafolyamataiba, és kóstolhatnak, vásárolhatnak is. A sajtosok mellett a csatlakozó borászok, vidéki éttermek, falusi vendégasztal szolgáltatók étlapján is megjelennek majd a magyar kézműves sajtok.
Forrás: www.sokszinuvidek.hu
|
