Fehér cukor
A cukor történetének kezdete úgy Kr. u. 600-ra tehető – előtte mézzel, illetve aszalt gyümölcsökkel édesítettek az emberek. Az említett időpont környékén a perzsa birodalomban besűrítették a cukornád édes levét – amelyet egyébként már régóta fogyasztottak, azonban ez nem állt el, megerjedt. A sűrítés és a finomítás után a cukor szállíthatóvá vált, hamarosan már kereskedtek is vele. A perzsa birodalomból előbb az iszlám világba, majd onnan a keresztesek közvetítésével Európába is eljutott a nádcukor. Mivel a cukornád csak a trópusi éghajlaton
képes megélni, a spanyol, a portugál, majd a brit birodalom busás hasznot húzott a gyarmatain termesztett növényből.
A cukorrépából nyert cukrot Napóleonnak köszönheti a világ, akinek elege lett a brit cukoripartól való függéstől, és alternatíva keresését kezdeményezte. Néhány éves kutatás és kísérletezés eredményeképpen előállították a kívánt terméket – és a cukor immár nemcsak a gazdagok kiváltsága volt, hanem széles néptömegek számára elérhető lett.
A finomított cukor hamar népszerűvé vált, ma már tudjuk, hogy fogyasztásában mindenképpen szükséges önmérsékletet tanúsítani, ellenkező esetben testünkön észlelhetjük a nem kívánt változásokat. Ez azonban nemcsak túlsúlyt jelent: ma már széleskörű kutatások támasztják alá azt a tényt, hogy a fehér cukor számos civilizációs betegségért felelős.
Barna cukor
Sokan úgy gondolják, hogy ha barna színű cukrot vásárolnak, már tettek az egészségükért. Nos, az igazság az, hogy a barna cukor alig tér el valamiben a fehértől: a gyártás során visszamaradt melaszt keverik a finomított cukorhoz, aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma, ám élettani hatását tekintve jelentősége elenyésző. De ez még a jobbik eset, ugyanis napjainkban már számos esetben nem is melasszal, hanem sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el ezt a cukorféleséget.
Nádcukor
Általában bioboltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagykristályosra szárított, melaszos finomított cukrokkal. Íze jellemzően karamelles. Készítése során a megtisztított cukornádat kipréselik, majd a levet kristályosítják, szárítják. Mivel nem finomítják, említésre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat.