A medvehagyma a liliomfélék családjába tartozik. Április elejétől május közepéig az erdőkben szinte szőnyegszerűen borítja a talajt. Élénkzöld, hosszúkás, fényes leveleiről, és a körülötte terjengő fokhagymás illatról könnyen felismerhető. Hagymája hosszúkás, tojásdad alakú. Leveleit és hagymáját is felhasználhatjuk íze, vitamintartalma miatt. Fiatal leveleit a virágzás előtt szedjük, és frissen felhasználva élvezzük ízét és gyógyhatását, mert szárítva gyógyhatása gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon használhatjuk. A medvehagyma fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható allicin, amely baktérium és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható, de krónikus hasmenés és szorulás ellen is jó hatású. Vastartalma magas. Csökkenti a koleszterinszintet, szív- és keringésjavító, vérnyomáscsökkentő, mert lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően az immunrendszert erősíti. Enyhíti a fejfájást és a szédülést. Tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért. Ismert a hagyma vércukorszintet és inzulintermelődést befolyásoló hatása is. Méregtelenítő hatása miatt fogyasztása tavasszal különösen javasolt.
A népi gyógyításban is használták, a felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurutos köpet csökkentésére. Ismerték bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonságát, ezért emésztési panaszok kezelésére is használták, valamint külsőleg (borogatásként, lemosásként) egyes gombás fertőzések kezelésében a bőrön.
Figyelmeztetés:
Enyhe vérlemezke összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat.
A medvehagyma levelét könnyű összetéveszteni a vele gyakran egy közösségben élő, májusban virágzó gyöngyvirág mérgező levelével, amelynek csak a levele hasonlít, ám nincs fokhagyma szaga. Legyünk figyelmesek a szedésnél!