1950-ben Amalia Nani Moncenigo grófnőt orvosa nyerskoszt-diétára fogta; Cipriani rangos vendégét szerette volna megörvendeztetni finom falatokkal, ezért vékonyra szelt nyers bélszínt kínált neki majonézes mártással. Az étel olyan sikert aratott, hogy napjainkban már minden magára valamit adó étterem étlapján szerepel. Igaz, az elnevezés tartalma annyiban módosult, hogy bármiből készülhet, amit vékonyra szeleteltek: lehet az hal, hús, gyümölcs, zöldség, sajt.
Giuseppe Cipriani önzetlensége a gasztronómiában is halhatatlanná tették Vittore Carpacciot; talán, ha előre látja a világsikert, ma cipriani néven rendelnénk az étteremben a hajszálvékony falatokat...