Mindezt a tulajdonos meséli lelkesen, aki a magyar hagyományok, tájak, szokások, és főleg a családi élet nagy tisztelője, követője, ápolója. A mai Őrbottyán, Vác, Veresegyház környéki táj éppen hogy lankás, sőt dimbes-dombos, mert a Cserhát lábáig húzódik, be a szép Nógrádig. Ebben a környezetben, Váckisújfalu határában működik 150 hektáron a Kéri Pusztai Lovastanya, ahol elsősorban lótenyésztéssel, mégpedig spanyol lovak tenyésztésével, lótartással, bértartással foglalkoznak, és természetesen vendéglátással is.
Van egy, gyönyörűen felújított, régi, fagerendás, földszintes vendégházuk is, ahol 10–12 főt tudnak kényelmesen elhelyezni a három szobában, melyhez két fürdőszoba tartozik. S van egy, a lovardához tartozó, kantinnak nevezett épületük, ahol 30–40 főt is vendégül láthatnak, kiszolgálhatnak.
Kérdezhetnénk, hogy a disznótor hogy is kapcsolódik mindehhez? Nos, nagyon egyszerűen: a tulajdonos fejében megszületett az ötlet, hogy ezen a gyönyörű birtokon, ahol mangalicákat is nevel, disznótorokat kellene tartani, mégpedig másként, mint ahogy mások csinálják. Ő családoknak akar disznótort tartani, és ez esetben nagyon fontos mindkét szó: a család és a tor szó is, mert családoknak tartanak disznótort, nem pedig cégeknek disznóölést, vacsorával.
A tor szó, ha szomorú (miként a halotti tor), ha vidám (miként a disznótor), mindenképpen régi szokásokon alapul, családi közösségek vesznek részt rajtuk, ahol a legfőbb cél a találkozás, a beszélgetés, a családi kapcsolatok erősítése, ami mai világunkban bizony mindannyiunkra ráfér. És közben mértékkel esznek, isznak, közösen dolgoznak, ki-ki megtalálja a maga feladatát a disznótor nagy munkájában.
Nos, aki úgy dönt, hogy a Kéri birtokon akar disznótorozni, annak ebben a csudában lesz része. Bár lesz szakavatott segítő a helyi hentes személyében, de itt mindenki közreműködhet kedve, tudása, érdeklődése szerint a feladatokban. Lesznek (leginkább a nagymamák), akik egy jó régi receptet hoznak el, hogy ennek alapján készüljön a hurka-kolbász; lesznek, akik szalonnát darabolnak; lesznek, akik csak nézik a többiek sürgés-forgását és némi itallal kínálgatják a „dolgozókat” –, de ott lesz, részt vesz mindenki. Itt jó kedély, mesélő kedv és a nagy munkát követően jó étvágy lesz az úr. Persze, nem kell bor nélkül maradnia a felnőtteknek: akár hozhatnak egy-egy flaska „világ legjobb borát” saját borukból, de a vendéglátók által kínált palackozott finom borok közül is választhatnak. Lehet dalolni, táncolni, akár cigányzenére vagy lakodalmas nótákra: van banda, aki szívesen jön és húzza a talpalávalót, ha megrendelik.
T
ermészetesen a disznótor része lehet napközben a lovaglás, a lovas túra, a séta is: jobb alkalmat keresve sem találna az ember arra, hogy a szép lovas foglalatosságokkal megismerkedjék.
Az pedig igazi különlegesség, hogy az amúgy 160–170 kg-os „legjobb” súlyra felnevelt mangalicák közül ki-ki maga választhatja ki azt a példányt, amelyiket a legjobbnak vél az ünnepi családi eseményre. Mivel az állatok ún. tiszta súlya eléri kb. a 80 kg-ot, lesz mit szétosztani egymás között, de a birtokon is lehet hagyni a hurkát, kolbászt, sonkát sóban, pácban vagy épp füstölésre, s mikor kész: lehet érte jönni.
Szerencsére, itt a Kéri birtokon novembertől márciusig folyamatosan tartanak családi disznótort, de azért nem árt időben, azaz legalább egy héttel a kívánt időpont előtt jelentkezni, különösen, ha a mangalicát is szeretné maga kiválasztani a jövendő vendég. A programokat általában reggel 7 és 8 óra körül kezdik, azaz nem túl korán, de még időben. Aki elfárad, akár meg is szállhat a vendégházban, így teljessé téve a remek programot, a családdal töltött különleges, munkás, de ritka élményt nyújtó disznótoros napot.
Forrás: www.videkjaro.hu