100 gramm mandula 570-630 kcal energiát tartalmaz. Viszonylag magas a fehérjetartalma, értékes aminosavakat, 15-16% növényi rostot, 2-4 % szénhidrátot tartalmaz, a zsírtartalma igen magas (53-59%), ami telített és telítetlen zsírsavakból (palmitin-, palmitol-, sztearin-, olaj- és linolsavból) áll. A mandula jó B1-, B2- és B6- és E-vitamin forrás. Ásványi anyagai közül kiemelkedő a kálium, a kálcium, a magnézium és a foszfortartalma, nyomelemei közül kiemelendő a vas, mangán, cink és réz.
A belső, barna maghéjat értékes volta miatt nem célszerű eltávolítani.
Tanulmányok szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri halálozást mivel szabályozza a koleszterinszintet is, serkenti a méregtelenítő folyamatokat, a sebgyógyulást, a lábadozást, erősíti az ellenállóképességet, elősegíti az oxigén szállítását, jó hatású a véredényekre és az idegrendszerre, mérsékli a vércukor-szint hirtelen emelkedését. Kedvező hatású egyes rákbetegségek megelőzésében. Menstruációs fájdalmak esetén is segít, hatékony az ingerlékenységre, depresszióra, érzelmi válságra, szellemi fáradtságra. Elegendő a naponta elfogyasztunk négy-öt szemet belőle és egész sok betegséget is megelőzhetünk.
Az E-vitaminban gazdag mandulaolaj kiváló bőrápoló szer, rendszeres használatával a bőr puha és bársonyos lesz (fürdés után a még nyirkos bőrbe kell bedörzsölni).
A keserűmandula emberi fogyasztásra alapvetően nem alkalmas, kisajtolt olaját a kozmetikai ipar, valamint a gyógyszeripar hasznosítja.(Bár, B16 vitamin tartalmának tulajdonítják a daganatos betegségek gyógyításában kimutatott gyógyhatását!)
A finomra őrölt mandula süteményekben, főként a piskótában tökéletesen helyettesítheti a lisztet, ami a lisztérzékenyek kedvencévé avathatja, de darálva, szeletelve díszítésre is kiváló. A középkorban a „liszt" gyakran jelentett mandulalisztet, böjt idején a mandulatejet fogyasztották tehéntej helyett. Ráadásul tökéletesen beleillik a napjainkban oly népszerű paleolit diétába.