A fejlett országok nagy részében a betegségekért és az idő előtti elhalálozásért nem csupán a zsírok, üres kalóriák és állati eredetű élelmiszerek (pl. zsír, sajt, vaj, baromfi és egyéb húsfélék) túlzott fogyasztása a felelős.
Az is közrejátszik ebben, ami hiányzik: vagyis, ha nem fogyasztunk elegendő növényi eredetű élelmiszert. Miért olyan fontosak a növényi eredetű élelmiszerek az emberi egészség megóvásában és fenntartásában? Egy példa erre a kálium, melynek sokszor nem igazán tulajdonítanak jelentőséget, mivel egészséges esetben súlyos káliumhiány ritkán fordul elő, ugyanis ez az elem rengeteg élelmiszerben megtalálható.
A modern „nyugati” típusú étrendek megjelenése azonban a hagyományos étkezési szokásokkal összehasonlítva a káliumbevitel jelentős csökkenését eredményezte, és napjainkban a népesség nagy része nem fogyaszt elegendő mennyiségű káliumot.
A megfelelő mennyiségű káliumbevitel bizonyítottan védelmet nyújt több betegség ellen, amelyek a szív- és érrendszert, a vesét és a csontokat érintik. Ráadásul a gyümölcsökben és zöldségekben káliumot és szerves anionokat tartalmazó sók találhatók (malát, citrát), amelyek lúgosító hatást fejtenek ki a kálium-hidrogén-karbonát (KHCO3) termelése révén; utóbbi a vizelet savasságát semlegesíti. A mérsékelt metabolikus acidózis (savasodás) megfelelő ellenőrzés nélkül számos káros folyamatot indíthat el (kalciumveszteség a csontokban, proteolízis), főleg idős embereknél. A gyümölcsök és a zöldségek szerepeltetése ezért különösen fontos az olyan étrendekben, amelyek célja az ételek tápértékének növelése a bevitt energiamennyiség csökkentése mellett. Egy kiegyensúlyozott étrendben napi 2,5-3,5 gramm kálium bevitele javasolt - főként gyümölcsökből, zöldségekből és gabonafélékből- , ez jól alátámasztja a tanácsot, amely szerint „napi 5-10 alkalommal” kellene növényi élelmiszereket fogyasztanunk.
A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott a Nestlé Életmódközpont (www.eletmodkozpont.hu).
