Az egyéni különbségek hátterében azonban nem csak a genetikai változékonyság áll. Az életkor, az életvitel, a korábbi táplálkozással kapcsolatos jellemzők és az élettani változók – még édesanyánk mikroflórája is – mind befolyásolják az emberek közti különbségeket. A kérdés az, hogy az összes említett, az egyén egészségét meghatározó változót mérhetjük-e egy a táplálkozási fenotípust feltáró vizsgálatban? A válasz napjainkban egyre inkább: igen. Mivel az emberek közti változékonyság mérhető és – ami ennél sokkal fontosabb – megérthető, indokolttá vált a fenti változók mért értékeinek figyelembe vétele a táplálkozási irányelvek kidolgozása során. Az egészséget meghatározó paraméterek pontosabb mérésével, és a kapott eredmények következményeinek ismeretében sokkal egyszerűbben összeállítható a személyre szabott étrend, mintha a genetikai változékonyság következményeinek feltárására várnánk.
Az emberi fenotípus (az egyén teljes fizikai megjelenése, vagy egy speciális jelleg, pl. testmagasság, megjelenése) elképesztően változatos. Az egészséges felnőttek testmagassága, testsúlya, aktivitása, szellemi képessége, izomereje, állóképessége, rugalmassága, ízlése, élelmiszerválasztása egyaránt különbözik. Születésünk pillanatában hasonlítunk leginkább egymáshoz, majd ezt követően életünk során számtalan különböző életstílust veszünk fel. A 20. században nagy összegeket áldoztak az emberben zajló alapvető biológiai folyamatok kutatására, a genetika és az élettan biokémiájának feltárására, ám e kutatások többsége csak az általános folyamatokat vette számba. A kutatók csak napjainkban kezdtek olyan vizsgálatokba, amelyek az emberek közti változékonyság molekuláris alapjainak feltárását és megértését teszik lehetővé.
Számtalan biológiai jellemzőnk tekintetében különbözünk egymástól. Ezeknek egy része genetikailag kódolt, kromoszomális eltérés, mint például a nemünk vagy egyes génjeink szerkezeti (kódoló) vagy szabályozó régiójának változatossága (allél-polimorfizmusa). Az eltérések egy másik csoportjának hátterében az életkor vagy az eltérő élettani állapot (pl. csecsemőkor, terhesség, szoptatás, a menopauza előtti ill. utáni állapot vagy a serdülőkor) áll. A különbségek harmadik csoportját környezeti hatások magyarázzák, amelyek lehetnek véletlenszerűen jelentkező, külső tényezők (pl. az egyént érő napsugárzás, méreganyagok, allergének, bakteriális fertőzések stb.) vagy az egyén választotta tényezők, mint az életmód (pl. fizikailag aktív vagy éppen mozgásszegény életmód, az alvási szokások megváltozása, az, hogy valaki hányszor eszik egy nap, esetleg a napi időbeosztás eltérései). Ráadásul valamennyi említett tényező – abban az esetben, ha megfelelő fejlődési vagy élettani állapotban jelentkezik – különböző epigenetikus vagy nem-genetikai tényezővel léphet kölcsönhatásba. Mindezek eredőjeként alakul ki az egyén további életének nagy részére jellemző fenotípus valamint az is, hogy hogyan reagál majd szervezete a különböző étrendi összetevőkre.
A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott a Nestlé Életmódközpont (www.eletmodkozpont.hu).
