Vashiány
A vashiányos vérszegénység világszerte a leggyakoribb mikrotápanyag-hiány okozta megbetegedés, ami elsősorban nőket és gyermekeket érint. A vérszegény gyerekek gyengébbek, gyorsabban elfáradnak, rövidebb ideig tudnak csak koncentrálni és könnyebben megbetegszenek, mint megfelelő vasbevitelű kortársaik. Szakértői vélemények szerint a legtöbb fejlődő országban a gyerekek 40-60%-a enyhe vagy közepes súlyosságú vashiányos vérszegénységgel küzd, és közel ugyanennyinek van vérszegénység nélküli vashiánya, ami szintén negatívan befolyásolja növekedésüket és fejlődésüket. Különösen fontos tény, hogy az újszülöttkori, illetve kisgyermekkori vashiány visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. Jelentősek az ebből adódó halálozások és anyagi költségek is. A vashiány a harmadik világban élő nők körülbelül 40%-át érinti; évente több mint 60.000 fiatal nő hal meg vészes vérszegénység következtében terhessége alatt vagy szüléskor.
Magyarországon is, a nemzetközi trendnek megfelelően, a nők vannak a vashiány kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak kitéve. Az általános és középiskolás korú lányok a napi ajánlott mennyiségnél átlagosan 17-25 százalékkal kevesebb vasat fogyasztanak el, és a felnőtt nők is csupán a napi ajánlott vasmennyiség kétharmadát juttatják szervezetükbe.
Jódhiány
Világszerte mintegy 1,9 milliárd embert fenyeget a jódhiány, amelynek legmegrázóbb következményei a megemelkedő újszülött-halandóság és a szellemi visszamaradottság. A gyermekkorban jelentkező, ám megelőzhető agykárosodások legjelentősebb oka a jódhiány. A jódhiány felelős a pajzsmirigy-problémákért és a golyva kialakulásáért is. Ez az étrendi probléma legsúlyosabban azon területek lakosságát érinti, ahol bizonyos környezeti hatások, például a nagy mennyiségű csapadék ismétlődő kilúgozó hatása miatt alacsony a talaj jódtartalma, tehát például hegyvidékek (pl. a Himalája, az Andok vagy az Alpok) területén. Ezeken a területeken a termesztett gabonafélék is csak kevés jódot tartalmaznak.
Az Unicef adatai szerint hazánk földterületének 80%-a hiányos jódban, a jódhiány egészségügyi következményeinek megelőzése érdekében a hazai táplálkozási szakemberek is a jóddal dúsított konyhasó fogyasztását javasolják.
A-vitamin-hiány
A vakság legfőbb oka világszerte az A-vitamin-hiány, különösen a kisgyermekek körében. A WHO és a FAO becslései alapján évente mintegy fél millió gyermek vakul meg A-vitamin-hiány miatt (ezeknek a gyermekeknek a fele 12 hónapon belül meghal különböző fertőzések következtében). Az A-vitamin az immunrendszer működésében betöltött szerepével magyarázható, hogy hiánya felelős világszerte a maláriás esetek 16%-áért, a hasmenéses megbetegedések 18%-áért, és az akut légúti betegségek, valamint a kanyaró kialakulása is nagy százalékban erre vezethető vissza.
Az A vitaminhiány szempontjából hazánkban, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, elsősorban a gyermekek veszélyeztetettek. Esetükben szinte mindegyik korosztály és mindkét nem érintett, az A-vitamin bevitelben keletkező deficit naponta átlagosan 20-40%.
Cinkhiány
A cinkhiánnyal küzdő népesség arányát világszerte egy ötöd és egy harmad közé teszik. Becslések alapján ez a probléma áll a Földön bekövetkező halálesetek 1-4%-ának hátterében. A leginkább érintettnek vélt földrajzi területek (súlyosság szerint csökkenő sorrendben): Dél-Ázsia (elsősorban Banglades és India), Afrika és a Csendes-óceán nyugati térsége. A cinkhiány feltehetően gyakran társul vashiánnyal, mivel ugyanazok az élelmiszerek (pl. hús, baromfitermékek és hal) tartalmazzák mindkét elemet, és mindkettő felszívódását egyaránt gátolja a gabonafélékben megtalálható fitát. Mivel klinikai tüneteinek többsége nem fajlagos, a cinkhiány felismerése gyakran igen nehéz. A súlyos hiány tünetei a bőrgyulladás, a lelassult növekedés, a hasmenés, az idegrendszeri zavarok és a visszatérő fertőzések. Az elmúlt évtizedekben végzett, az élelmiszerek cinkkel történő dúsításának hatásait a fejlődő országok gyermekein vizsgáló kísérletek egyértelműen igazolták a fokozott cinkbevitel jótékony hatásait, a növekedési ütem javulását és a különböző fertőzések, elsősorban a hasmenés és a légzőszervi betegségek arányának csökkenését.
Magyarországon a cinkhiány súlyosabb mértékben a lányokat és a nőket érinti. Étrendjük a javasolt napi mennyiségnél átlagosan 10-20 %-kal kevesebbet tartalmaz ebből az ásványi anyagból.
D-vitamin-hiány
A megfelelő D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszik a kalcium vékonybélből történő felszívódásában és a kalcium csontokba épülésének folyamatában. A D-vitamin-hiány gyakori jelenség mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. E hiánybetegség gyakorisága a szélességi körök mentén a sarkok felé haladva egyre nő, mivel itt a téli hónapokban alacsony a napsütéses órák száma. A D-vitamin-hiány egyik kockázati tényezője, ha a bőrt túl kevés, a napsugárzással érkező UV-fény éri, amit az is okozhat, hogy az egyes trópusi területeken szinte a teljes testfelszínt elfedi a ruházat. A sötétebb bőrű emberek körében is gyakoribb a D-vitamin-hiány. Súlyos esetben e hiánybetegség gyermekkorban angolkórhoz, felnőttek körében pedig csontlágyulás kialakulásához vezethet.
A D vitamin hiánya Magyarország teljes népességét érintő egészségi probléma. A felnőttek étrendje a javasolt mennyiségnek csak átlagosan 30-50 %-át tartalmazza, a gyermekek esetében mindez csupán kb. 25-40%.
Kalciumhiány
A kalciumhiány elterjedtségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre nemzetközi számadatok, a fejlett és különösen a fejlődő országok lakosainak azonban gyakran alacsony a kalciumbevitele, aminek elsődleges oka, hogy kevés tejterméket fogyasztanak, vagy esetleg egyáltalán nem fogyasztanak ilyen élelmiszereket. A kalciumhiány legfontosabb egészségügyi következménye a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése, ami gyermekkorban az angolkór, felnőtteknél a csontritkulás kialakulásának esélyét növeli.
Magyarországon ebből a szempontból a legnagyobb étrendi kockázatnak a 65 évnél idősebb nők vannak kitéve, átlagosan 37%-os kalciumbeviteli hiánnyal.
Folsavhiány
E hiánybetegséggel kapcsolatban sem rendelkezünk sok nemzetközi adattal. Oka lehet a túl alacsony gyümölcs-, zöldség-, hüvelyes- vagy tejtermékfogyasztás, felszívódási zavar, bélrendszeri élősködő (pl. a Giardia lamblia), esetleg a folsavanyagcsere genetikai problémája. A folsavhiány következményei az óriássejtes vérszegénység, a velőcsőzáródási (pl. nyitott gerinc), vagy egyéb születési rendellenességek, a terhesség alatt jelentkező problémák, a kognitív működés zavarai és a szív- és érrendszeri megbetegedések.
A folátbevitel hiánya a magyar gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinti, utóbbiakat nagyobb mértékben, itt átlagosan kb. 20-40%-os a hiány. Az ajánlott napi folátbevitel sok esetben, így Magyarország vonatkozásában is nehezen teljesíthető. Emiatt nagy jelentősége van az élelmiszerek, például a gabonatermékek foláttal történő dúsításának.
Egyéb mikrotápanyagok (pl. tiamin, riboflavin, niacin, szelén) esetében is kialakulhatnak hiánytünetek olyan területeken, ahol az élelmiszerek és/vagy a talaj túl keveset tartalmaz belőlük.
A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott a Nestlé Életmódközpont (www.eletmodkozpont.hu).
