Amikor 1917-ben a németek blokádot terjesztettek ki Európára, Dániát elvágták takarmányforrásaitól, az országot éhínség fenyegette. Dr Mikkel Hindhede dán táplálkozáskutató, - aki már évtizedek óta kiemelten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mennyi fehérjére van szükség az egészség fenntartásához – megbízást kapott a kilátásban levő válság kezelésére. Hogy az embereknek elég gabona maradjon, a sertések 80%-át eladta külföldre és a szarvasmarha állományt is egyharmadára csökkentette. Bevezette a teljes őrlésű rozskenyeret, emellett kiemelten támogatta a zöldség és gyümölcstermesztést. A heti húsfogyasztást pedig, személyenként 40 grammban határozta meg. Az emberek az ínséges időkben is olcsón jutottak burgonyához, teljes őrlésű kenyérhez, árpakásához, és friss tejhez, így egészségesen tudtak étkezni.
E nagyszerű intézkedések az egész Európában végigsöprő spanyolnátha idején mutatták meg igazi jótékony hatásukat. Miközben a szomszédos országok népességét a járvány tizedelte, Dániában a halandóság nem tért el a korábbi értékektől. A magyarázat csakis a szerény, ám tápanyagokban, vitaminokban gazdag étkezés lehetett, ami alig tartalmazott cukrot, finomított lisztet és állati fehérjét.
Ha csupán ennyi elég az influenza legyőzéséhez, akkor ez a pénztárca barát módszer megvéd a napjainkban fenyegető fertőzésektől is, mert ezek az egyszerű, és természetes módszerek fokozzák szervezetünk ellenálló képességét.
