Az emberi szervezet akár heteket is kibír étel nélkül, víz nélkül azonban csak néhány napot. Vízkészletünk 10-20 százalékának elvesztése akár halált is okozhat. A szervezetünk igen érzékeny idegi és hormonális mechanizmusokkal tartja egyensúlyban vízháztartását és jelzi a szomjúságot. Naponta - még ha nem is teszünk semmit - átlagosan 2,5 liter víz halad át a szervezetünkön. Nyáron észrevehetően többet izzadunk, mint hűvösebb időszakokban, hiszen testhőmérsékletünk szabályozásában a verítékezés nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A forróságban a vizelettel, kilélegzéssel és verejtékezéssel 3 liternyi vagy több folyadékot is leadhatunk, amivel nagy ásványi anyag veszteség is együtt jár. Ezek pótlása a nap folyamán bevitt többszöri, kisebb folyadékadagokkal létfontosságú, mivel hiányában felborulhat vízháztartásunk egyensúlya.
A folyadékigény felnőttek esetében 20°C átlaghőmérsékletnél 2 liter/nap, 30°C- nál 3 liter/nap, 40°C-nál legalább 4 liter/nap, ami fizikai aktivitás, sport során és a hőség hatására tovább nőhet. Ebbe természetesen a táplálékunkkal elfogyasztott víz is beleszámolható. A folyadékigényt az időjárás, éghajlat, páratartalom tovább módosítja.
A víz létfontosságú tápanyag
A víz, az emberi test fő alkotóeleme. Átlagosan egy felnőtt emberi test 60%-a víz. Ez a mennyiség két jól elkülönülő helyen található:
- a sejtekben
- a sejteken kívül:
1) a sejtjeink közötti térben, mint általános nyirok
2) speciálisabb, egyedi összetételű testfolyadékok alapvető része, mint a vér és pl. az emésztőnedvek, vagy izületi nedv.
A víz fenntartja állandó belső hőmérsékletünket, oldóanyagként a tápanyagok szállítását és salakanyagok kiválasztását teszi lehetővé, emésztőnedvek, nyiroknedvek megfelelő mennyiségi, minőségi összetételét biztosítja. Számos belső kémiai folyamatban vesz részt, az ízületek mozgásához is nélkülözhetetlen, hisz az ízületek közt elhelyezkedő hajszálvékony vízréteg által ízületeink könnyen és sérülésmentesen tudnak mozogni. Lengéscsillapító szerepe is van, az agyvelő és koponyacsont közötti, a gerincvelő és csigolyacsontok közötti területeket tölti ki, illetve terhesség esetén a magzatot védi a szélsőséges elmozdulásoktól méhen belül.
A test által tartalmazott vízmennyiség függ az életkortól
A kisgyerekek szervezetének víztartalma magasabb (75%), mint a felnőtteké, ez a vízmennyiség pedig egy idős személynél akár 50%-ra is csökkenhet. A víztartalom változhat a testösszetétel (izom-zsír) függvényében is, ugyanis az izmok több vizet tartalmaznak, mint a testzsír.
A víz és az emberi szervezet
Agyunknak 85 százaléka, tüdőnknek és veséinknek 80 százaléka, a vér 79 százaléka, szívünk 77 százaléka, a máj és az izmok 73 százaléka, a bőrnek 71 százaléka, és talán meglepő, de csontjaink 22 százaléka és a fogak 10 százaléka áll vízből. Vízháztartásunk egyensúlyban tartásának fő szereplője a vese, de szerepet játszik abban a bélrendszer és tüdőnk, valamint bőrünk is. A folyadékveszteség vérnyomáseséssel jár, a vese, szív, és főbb erek nyomásérzékelői ezt az információt továbbítják az agynak, amely az agyalapi mirigyen keresztül fokozza a vese vízvisszatartását. A vér nátriumion és káliumion koncentrációjának növekedése a másik jele a folyadékvesztésnek, mindezek eredményeként jelentkezik a szomjúság. A sós ételek szomjúságérzetet fokozó hatását is ennek tudhatjuk be.
A víz biztosítja a szervezet megfelelő működését 4 alapvető feladatán keresztül.
1/ szállítja és elosztja a sejtek számára a fontos tápanyagokat, mint az ásványi anyagok, vitaminok és glukóz;
2/ eltávolítja a szervek által kiválasztott méreganyagokat, toxinokat;
3/ szabályozza a testhőmérsékletet, ha az túl magas;
4/ az ízületek kenőanyagaként is szolgál.
A víz létfontosságú a testfunkciók fenntartásához, és fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.
A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott a Nestlé Életmódközpont.
