A probiotikum kifejezést - amelyet 1989-ben R. Fuller vezetett be a köztudatba - egy szakértői bizottság a közelmúltban így definiálta: „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva hatással vannak a szervezet egészségére.” Több probiotikus tejsavbaktérium-törzsről bebizonyították, hogy jótékony hatással vannak a szervezeten belüli természetes élettani baktériumflóra összetételére és/vagy metabolikus tevékenységére, és e törzsek közül többről az is kiderült, hogy igen sokféle korokozó szaporodását gátolják.
Normál esetben szervezetünkben, bőrünkön, de főleg emésztőrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban ezekből viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő a baktériumok. A vastagbélben kb. 400–500-fajta baktérium él, össztömegük körülbelül 1,5 kg. A vékony- és vastagbélben élő jótékony hatású, bélbarát baktériumokat, amelyek nélkül az egészséges emberi élet lehetetlen volna, probiotikumoknak nevezzük, a hozzáadásukkal készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosság körében mindössze 12%. (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata.) A probiotikumok közös ismertetője, hogy fogyasztás után a bélflórának olyan időszakos részeivé válnak, amelyek képesek biológiai hatások kifejtésére, ez indokolja funkcionális élelmiszerekben (összetételüket a korszerű táplálkozástudományi ismeretek alapján alakítják ki, egészségmegőrző és egészségjavító célzattal) történő használatukat. A csecsemőkori elválasztás, a bélrendszeri fertőzések, a stressz, az étrend-változások, az antibiotikumok használata felborítják a bélflóra természetes egyensúlyát, ilyen helyzetben jótékonyan hathat a probiotikumok használata. Jelenlétük olyannyira szükséges, hogy például a várandósság ideje alatt bevitt probiotikumok csökkentik a születendő gyermek allergiás eredetű, illetve a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A probiotikumok használatának fő célja a bélflóra összetételének javítása. A bélflóra fontos szerepet játszik a bélrendszer fejlődésében, rosszindulatú bélrendszeri elváltozások kockázatának csökkentésében, valamint a szervezet immunrendszerének kialakulásában.
A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikum kúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására, viszont felvehetők – probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, esetleg gyümölcslevekkel, bizonyos jégkrémekkel), – probiotikus étrendkiegészítőkkel, valamint probiotikus gyógyszerrel. A probiotikus tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben terjedtek el, legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és italok.
A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott a Nestlé Életmódközpont.
