Sajnos, a kenyérgabonák megjelenésével a kölesfogyasztás erősen visszaszorult a XVII-XVIII századtól, pedig számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik. Főleg a gyermekélelmezésben, növekedésben levő fiatalok és kismamák táplálkozásában lenne ott a helye.
Afrikában, Indiában, Ázsiában ma is termelik, és naponta fogyasztják.
Lúgos kémhatású, ezért kiemelt szerepe lehet testünk a sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.
Magas kovasav tartalmának köszönhetően hozzájárul a bőr fiatalon tartásához, mint egy belső regeneráló. A bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi.
Az ásványianyag-tartalma a többi gabonaféléhez viszonyítva nagy. Kiemelendő ezek közül a kalcium- és a vastartalma, amelyek felszívódását elősegítő ásványi anyagokat is tartalmaz. Cukorbetegség, fogyókúra esetén is ajánlott fogyasztása, mert alacsony GI (glikémiás index) értéke jelentősen hozzájárul a testsúly és a vércukor csökkentéséhez.
Sok szilíciumot tartalmaz, ami az immunrendszert erősíti.
Gazdag fluorban, ezért jelentős szerepe van a fogak fejlődésében és az ép fogzománc kialakulásában, a fogszuvasodás megelőzésében.
A köles magas esszenciális aminosav tartalma (metionin-, cisztin-, cisztein) elősegíti a máj regenerációját, a májbetegek gyógyulását.
Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort és vasat, Béta-karotint, B1- és B2-vitamint, melynek következtében segíti a szívizom működését, és a szellemi munkánál a fáradtság ellen nyújthat védelmet.
A készen kapható kölesgolyó lassan népi táplálékká válik, ennél azonban sokkal értékesebb a számtalan formában elkészíthető egészséges köles.
