A növény gyökérzetén kifejlődő, burgonyához hasonló gumókat nyersen lehetett ropogtatni. Íze a gyenge, tavaszi friss karalábhoz hasonló, kissé édeskés, főleg, ha már megcsípte a dér. Élettani hatásában nagyban különbözik a burgonyától. A csicsókagumók 15-20 százalék inulint tartalmaznak. Az inulin nem azonos az inzulinnal, amire a cukorbetegeknek szükségük van. A csicsókában található keményítőt azonban biztonságosan tudják használni, mert támogatja a lép, a máj és a hasnyálmirigy munkáját oly módon, hogy megfelelő szintre tudja hozni a vérben a cukrot. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor-, cink- és ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1;B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Magas rosttartalma meggátolja a különböző folyamatokon keresztül gyümölcscukorrá alakuló szénhidrátok felszívódását, ugyanakkor, mint ballasztanyag segíti a normális bélműködés kialakulását.
Egyhangú, agyonfőzött, kevés zöldséget tartalmazó ételeink mellett fogyasztása mindenkinek ajánlott, aki egészségesen szeretne táplálkozni. Javasoljuk lábadozó betegeknek, sportolóknak, gyerekeknek, székrekedésben szenvedőknek. Nagy rosttartalma miatt laktató hatású, ezért a fogyókúrázók étrendjében is jelentős szerepet játszik, mivel kalóriaértéke alacsony, ásványitartalma magas. Prebiotikus hatása segít a normál bélflóra kialakításában. Májvédő, májtisztító hatásából adódóan pedig jó a májbetegeknek, és a méregtelenítést is kezdhetjük a csicsókalé fogyasztásával, ami mellesleg a magas vérnyomás kezelésére is kitűnően alkalmazható magas káliumtartalma miatt.
