ÁRPA
Kásaként, vagy hántolt állapotban (gersli) fogyasztják. Magas a fehérjetartalma.
BÚZA
Az egyik legrégebben ismert és termesztett gabonafélénk. Jelenleg is ebből termesztenek legtöbbet a Földön. A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B -vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin található. Ezenkívül jelentős az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium található bennük.
DURUM BÚZA
Tészta gyártáshoz a durum búzát használják, magasabb fehérje-, karotinoid- és sikértartalma miatt.
KUSZKUSZ
Az acélos durumbúza darája.
BULGUR
Főtt, szárított tört búzaszemek.
TÖNKÖLYBÚZA
A tönkölybúza a búza legrégebben ismert változata. Termesztése visszaszorult, mert terméshozama alacsony, de értékes tulajdonsága, hogy betegségekkel szemben ellenálló. Értékes tápanyagtartalom jellemzi, magas fehérjetartalma miatt az egészséges táplálkozás fontos eleme lett. A tönkölybúza esetében a búzaszemet a cséplés után is igen szorosan burkolja körül a vastag pelyva réteg, amely védi a környezeti ártalmaktólés további táplálkozás-élettani előnyt is jelent, hiszen sokkal kisebb a lehetőség a porral, illetve nehézfémmel történő szennyeződésre. A tönkölybúza liszt beltartalmi értékei azonosak a tönkölybúzaszemével, hiszen a teljes kiőrlésnél őrlésre kerül a búzaszem egésze, a csíra és a korpa egyaránt, melyeknek a rákmegelőzésben is jelentős szerepük van.
ROZS
A növény a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. Sikérképző fehérjéket tartalmaz ugyan, de kisebb mennyiségben mint a búza, és attól eltérően nem készíthető belőle nyújtható, rugalmas tészta. Lisztérzékenyek étrendjében ez a gabona sem engedélyezett.
ZAB
Értékes tápanyagtartalma miatt napjainkban világszerte egyre nagyobb szerepet játszik más népek táplálkozásában is. A gabonafélék közül kitűnik az átlagosnál nagyobb fehérje-, jó minőségű zsiradék-, és vízben oldható élelmirost-tartalmával. Jellegzetes fehérjéje az avenalin. Zabpelyhet, zabdarát, zablisztet, zabkorpát állítanak elő belőle. Lisztérzékenyek sajnos ezt a gabonát sem használhatják az étrendjükben.
Liszt-, azaz GLUTÉNérzékenyek is fogyaszthatják:
HAJDINA
Felhasználása a gabonafélékéhez hasonló. Lizintartalma a búzáénál magasabb. Gliadint nem tartalmaz, ezért lisztérzékenységben szenvedők ételeinek készítéséhez is felhasználható. A hajdina nagy mennyiségben tartalmaz rutint (P-vitamint), mely a C-vitaminnal együtt fontos a kötőszöveti kollagén normális anyagcseréjéhez, erősíti a hajszálerek falát, csökkenti azok áteresztő képességét. A hajdina íze kissé kesernyés.
KÖLES
A köles az egyik legősibb termesztett gabonaféle. Sajnos, a kenyérgabonák megjelenésével a köles fogyasztás erősen visszaszorult. Sokféle ásványi anyag (pl. vas, fluor, foszfor, kén, magnézium, kalcium, szilícium stb.) és vitamin (B 1 -, B 2 -, B 6 -vitamin, niacin) található benne.
KUKORICA
Fontos szerepe van a táplálkozásban. Esszenciális aminosavakat tartalmaz. Csírájából értékes olajat készítenek.
RIZS
A rizs a búza után az emberiség leggyakrabban fogyasztott tápláléka. Forgalomba kerül hántolatlanul, ez a barna rizs, valamint hántolva, melyek fényezett és fényezetlen változatban ismertek. A maghéj eltávolításakor csökken a rizsszem fehérje-, B-vitamin és ásványianyag-tartalma, ezért táplálkozás-élettani szempontból a barna rizs értékesebb. A rizsfehérjék glutaminsav-tartalma alacsonyabb a gabonaféléknél megszokottaknál. A rizs gluténmentes, ezért a növényt, és a belőle gyártott termékeket a lisztérzékenyek is étrendjükbe illeszthetik. A rizshez hasonlóan használható fel a vadrizs.
