A Földközi-tenger környékéről terjedt el ez a meglehetősen igényes növény, amely a hazai kiskertekben ritkán marad meg. A növény maga nem nő túl magasra, néhány milliméteres szürkés színű termése a fűszer. Illata a köménymagra emlékeztet, de annál édesebb, enyhén mentolos. Általában egészben használjuk, ha porítva van rá szükségünk, mindig csak annyit törjük, amennyit el is használunk, mert könnyen elveszíti aromáját.
Az ánizs jól harmonizál a tojásos ételekkel, levesek, saláták, zöldség- és halételek fűszere. Leggyakrabban azonban likőrök - mint a raki, ouzo, pernod és abszint - ízesítésére használják. Főzelékeket - vöröskáposzta, sárgarépa, tök, cékla, stb. -, vadas ételeket, mártásokat érdekessé tehetünk egy kevés ánizzsal.
Az ánizs igen közeli rokona a csillagánizs, amely azonban erősebb aromájú fűszer.