Hirdetés

A vércukorszint

2011-10-20 08:21:00

A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. 

Amikor a glukóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez. Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz. Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik. 

Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával, így a vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig a tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség. Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében

az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal. 

Glikémiás index (GI)

A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulin-elválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet. A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.

Glikémiás terhelés (GT)

A GT meghatározásakor nemcsak az elfogyasztott szénhidrát típusát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy annak egy átlagos adagja mennyi szénhidrátot tartalmaz. A görögdinnye GI-értéke például 72. Egy adagja (125 g) azonban mindössze 6 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz. GT-értéke 4 körüli. A fehérkenyér GI-értéke 70. Átlagos adagja (30 g) 14 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz, így GT-értéke 10. Az élelmiszerekre és adagokra együttesen vonatkozó GT-érték az étkezésekkor szükséges, az inzulinmennyiség becsléséhez nyújt hasznos információt. A 70-nél nagyobb indexű ételek fogyasztásakor a napi javasolt mennyiséget ne lépjük túl. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, az 55 alatti indexű ételek emelik a vércukor szintet a leglassabban.

90-100%-os GI 70-90% GI 50-70% GI 30-50% GI 30% alatti GI
malátacukor,
burgonyapürépor,
főtt burgonya,
kukoricapehely,
rizspehely, valamint
minden cukros
(üdítő)ital (amely
nagyon gyorsan a
bélbe jut és
felszívódhat).

malátacukor,

burgonyapürépor,

főtt burgonya,

kukoricapehely,

rizspehely, valamint

minden cukros

(üdítő)ital (amely

nagyon gyorsan a

bélbe jut és

felszívódhat).

fehér és félbarna

kenyér, zsemle,

kifli, ostya,

kétszersült, sós

sütemények,

kekszek,

pudingpor,

tejberizs, fehér

liszt, főtt

tésztafélék (kivéve

a spagettit és a

makarónit), kalács,

szőlő, (répa)cukor.

méz, zabpehely,

kukorica, főtt rizs,

fekete kenyér,

banán, natúr

(cukrozatlan)

gyümölcslé.

tej, joghurt, kefir,

a legtöbb hazai

gyümölcs, spagetti,

makaróni (minden,

durumbúzából

készült tészta),

tejszínes fagylaltok

(a magas

zsírtartalom miatt

lassan szívódik fel

a cukor, de

energiatartalma így

is magas) .

fruktóz, szorbit,

lencse, bab, borsó,

szójabab, dió,

mogyoró, korpás

müzli, színes

főzelékek, saláták,

cékla, retek,

paprika,

paradicsom.